Mi a nettó semlegesség?
A nettó semlegesség az internet egyik legnagyobb politikai vitája, és a kormány szavazott a hálózati semlegesség szabályainak hivatalosan történő hatályon kívül helyezéséről. Itt van, hogy mi a hálózati semlegesség, és hogyan érinti Önt.
Röviden, a „hálózati semlegesség” arra az elvre utal, hogy minden internetes forgalmat egyenlő bánásmód nélkül kell kezelni. A nettó semlegesség azt mondja, hogy az internetszolgáltatóknak adatokat kell adniuk anélkül, hogy előnyben részesítenének bizonyos vállalatokat vagy adattípusokat. Az ellenfelek azt mondják, hogy a kormány nem szabályozhatja, hogy az internetszolgáltatók hogyan működtetik üzleti tevékenységüket.
Hogyan működik jelenleg az internet?
A hálózati semlegesség értelmében az internetszolgáltatók nem részesíthetnek előnyben a bizonyos típusú adatokkal szemben. Akár a How-To Geek, a Google vagy a megosztott tárhelyen futó apró webhely is elérhető, valahol az internetszolgáltatója ezeket a kapcsolatokat egyformán kezeli, és ugyanolyan sebességgel küld Önnek adatokat.
Így működött az internet mindig nagyrészt, és ezeket a szabályokat az elmúlt években elfogadott hálózati semlegesség szabályainak köszönhetően hajtották végre. Az internetszolgáltatók jelenleg „közös fuvarozóknak” minősülnek, lényegében ugyanazokkal a rendeletekkel rendelkeznek, mint a többi közmű, például vezetékes telefonvonalak. Ennek eredményeképpen a kormány léphet be, és azt mondhatja: „nem, nem teheted ezt meg”, ha egy internetszolgáltató megmutatja, hogy bizonyos forgalomfajták esetében előnyben részesíti a kezelést.
Például 2012-ben az AT&T előfizetők nem tudták használni a FaceTime-t az iPhone-jukon, hacsak nem frissítették az AT & T újabb, drágább megosztott adatterveinek egyikét. Annak ellenére, hogy a FaceTime jól működik a régebbi terveknél, az AT&T azt akarta, hogy az emberek többet fizessenek a szolgáltatásért, ezért blokkolták a FaceTime-t a Wi-Fi kivételével. Ez ellenezné a mai hálózati semlegesség szabályait, és az FCC beavatkozhatna, és kényszerítené az AT&T-t arra, hogy egyenlően kezelje ezeket az adatokat, függetlenül attól, hogy milyen adat tervet használt egy személy.
Ennek sok következménye van. Képzeld el, ha a Comcast lassúvá tette a Netflix-et, hogy jobban kísértés legyen, hogy előfizessen a Comcast saját NBC vagy Xfinity streaming szolgáltatásaira. Arra kényszeríthetik a Netflixet (vagy önöket), hogy több pénzt fizessenek nekik annak érdekében, hogy a Netflix gyorsabb és jobb minőségű legyen. Ilyen jellegűek lehetnek az internetszolgáltatók, ha a hálózati semlegesség szabályai nem léteznek.
Miért van a nettó semlegesség a hírekben
Nem mindenki egyetértett e szabályokkal. Az ellenfelek azt mondják, hogy az internetszolgáltatók olyan magánvállalatok, amelyeknek engedélyezniük kell, hogy működjenek, de azt akarják, hogy végül is, ha nem tetszik, akkor egy másik internetszolgáltatóhoz is költözhet (mindaddig, amíg egy másik a saját területén van, ami nincs nem mindig ez a helyzet.
Ezek közül a hálózati semlegességre vonatkozó szabályok közül sokan csak az elmúlt években kerültek elfogadásra, de mint minden kormányzati helyzetben, az ellenfelek mindig arra törekednek, hogy lebontják őket. Az FCC a közelmúltban megszavazta a hálózati semlegesség szabályainak hatályon kívül helyezését, amelyek most lehetővé teszik az internetszolgáltatók számára, hogy a forgalmat a megfelelő módon állítsák be.
A vita: szabályozza-e a nettó semlegességet?
A hálózati semlegességgel kapcsolatos számos érv nem jut arra, hogy a hálózati semlegesség önmagában és önmagában is jó-e, de a kormányzati szabályozás szükséges-e annak megőrzéséhez, vagy hogy ez a rendelet káros-e a jövőbeli innovációra.
A nagy internetes cégek, mint a Google és a Microsoft, a fogyasztói érdekképviseleti csoportok mellett, általában támogatják a hálózati semlegességet, azzal érvelve, hogy az internetszolgáltatóknak nem lehetnek képesek bizonyos típusú kapcsolatokat és tartalmakat megkülönböztetni. A nagyobb távközlési vállalatok, a szokásos kormányzati szabályozási érdekcsoportok mellett hajlamosak ellenállni a hálózati semlegességnek, azzal érvelve, hogy a kormányoknak nem szabad megmondaniuk, hogy az internetszolgáltatók hogyan működtethetik hálózataikat, és hogy ez akadályozhatja az innovációt.
Akár támogatjuk a hálózati semlegességet, akár azt gondoljuk, hogy a kormánynak nem kell szabályokat adnia, nyilvánvaló, hogy a „hálózati semlegesség” az internet eddig alkalmazott módja. Lehetséges, hogy az internet csak kevéssé változik a hálózati semlegesség szabályai nélkül, de nagyban változhat. Az igazi probléma a verseny hiánya: ha nincs másik internetszolgáltatója a térségben, hogy átálljon, az internetes cégek nem ösztönzik őket arra, hogy törődjenek azzal, amit akar.
Képhitel: a Flickr-en, a Flickr-en, a Flickr-nél a KIUI-n, a Flickr-en, a Flickr-en található ingyenes sajtó akcióalap
