Mi a különbség a GPT és az MBR között, amikor egy meghajtót elválasztunk?
Állítson be egy új lemezt a Windows 10 vagy 8.1 rendszeren, és megkérdezi, hogy az MBR (Master Boot Record) vagy a GPT (GUID partíciós tábla) használatát kívánja-e használni. Ma a GPT és az MBR közötti különbségeket magyarázzuk és segítünk kiválasztani a megfelelőt a PC-hez vagy a Mac-hez.
A GPT számos előnnyel jár, de az MBR még mindig a leginkább kompatibilis, és bizonyos esetekben még mindig szükséges. Ez nem csak Windows-szabvány, a Mac OS X, Linux és más operációs rendszerek is használhatják a GPT-t.
A GPT, vagy a GUID partíciós tábla egy újabb szabvány, amely számos előnnyel rendelkezik, beleértve a nagyobb meghajtók támogatását, és a legtöbb modern számítógépre van szükség. Csak akkor válassza ki az MBR-t, ha kompatibilitásra van szüksége.
A partícióstruktúra meghatározza, hogy az információ hogyan strukturálódik a partíción, ahol a partíciók kezdődnek és végződnek, valamint az indításkor használt kód, ha egy partíció indítható. Ha valaha is partícionált vagy formázott egy lemezt, vagy egy Mac-et beállított a kettős rendszerindításhoz, akkor valószínűleg az MBR-rel és a GPT-vel kellett foglalkoznia. A GPT az új szabvány, és fokozatosan felváltja az MBR-t.
Mit csinál a GPT és az MBR?
Meg kell osztania a lemezmeghajtót, mielőtt használná. Az MBR (Master Boot Record) és a GPT (GUID Partition Table) két különböző módon tárolja a partíciós információkat a meghajtón. Ez az információ magában foglalja a partíciók elindításának és megkezdésének helyét, így az operációs rendszer tudja, hogy mely szektorok tartoznak az egyes partíciókhoz, és mely partíció indítható. Ezért a partíciók létrehozása előtt meg kell választania az MBR-t vagy a GPT-t.
MBR korlátai
Az MBR-t először 1983-ban vezették be az IBM PC DOS 2.0 rendszerrel. Ezt Master Boot Record-nak hívják, mert az MBR egy speciális rendszerindító szektor, amely egy meghajtó elején található. Ez a szektor tartalmaz egy betöltő betöltőt a telepített operációs rendszerhez és a meghajtó logikai partícióihoz. A rendszerbetöltő egy kis kód, amely általában a meghajtó másik partíciójáról tölti be a nagyobb boot betöltőt. Ha telepítve van a Windows, akkor a Windows rendszerbetöltő kezdőbitjei itt vannak, ezért lehet, hogy meg kell javítania az MBR-t, ha felülírja és a Windows nem indul el. Ha telepítve van a Linux, a GRUB rendszerindító betöltője általában az MBR-ben található.
Az MBR-nek korlátai vannak. Kezdők esetében az MBR csak 2 TB méretű lemezekkel működik. Az MBR csak legfeljebb négy elsődleges partíciót támogat - ha többet szeretne, akkor az egyik elsődleges partíciónk „kiterjesztett partíciót” kell alkotnia, és logikai partíciókat kell létrehoznia benne. Ez egy buta kis hack, és nem szükséges.
A GPT előnyei
A GPT a GUID partíciós tábla. Ez egy új szabvány, amely fokozatosan felváltja az MBR-t. Ez kapcsolódik az UEFI-hoz, amely a bosszantó régi BIOS-t kicseréli valamivel modernebbé. A GPT viszont helyettesíti a régimódi régi MBR partíciós rendszert valamivel modernebbé. Ezt GUID Partíciós táblának nevezzük, mert a meghajtón minden partíciónak egy "globálisan egyedi azonosítója" vagy egy GUID - egy véletlenszerű sztringje van, olyan hosszú ideig, hogy minden földön lévő GPT partíció valószínűleg saját egyedi azonosítóval rendelkezik.
A GPT nem szenved az MBR korlátaitól. A GPT alapú meghajtók sokkal nagyobbak lehetnek, a méretkorlátok az operációs rendszertől és a fájlrendszereitől függenek. A GPT is lehetővé teszi a szinte korlátlan számú partíciót. Ismét itt az a korlátozás lesz, hogy az operációs rendszered - akár 128 partíciót is használhatsz a GPT meghajtón -, és nem kell kiterjesztett partíciót létrehoznod, hogy azok működjenek.
MBR lemezen a partíció és a boot adatok egy helyen tárolódnak. Ha ezek az adatok felülírva vagy sérültek, akkor bajban van. Ezzel szemben a GPT tárolja az adatok több példányát a lemezen, így sokkal robusztusabb és helyreállítható, ha az adatok sérültek.
A GPT a ciklikus redundancia-ellenőrzési (CRC) értékeket is tárolja annak ellenőrzésére, hogy az adatok sértetlenek-e. Ha az adatok sérültek, a GPT észlelheti a problémát, és megpróbálja helyreállítani a sérült adatokat a lemez másik helyéről. Az MBR-nek nem volt módja tudni, hogy az adatai sérültek-e, csak azt látta, hogy probléma merült fel, amikor a rendszerindítási folyamat nem sikerült, vagy a meghajtó partíciói eltűntek.
Kompatibilitás
A GPT-meghajtók általában „védő MBR-t” tartalmaznak. Ez a típusú MBR azt mondja, hogy a GPT-meghajtónak egyetlen partíciója van, amely az egész meghajtón keresztül terjed. Ha egy régi eszközzel megpróbál kezelni egy GPT-lemezt, amely csak az MBR-eket tudja olvasni, akkor egy olyan partíció jelenik meg, amely az egész meghajtón át terjed. Ez a védő MBR biztosítja, hogy a régi eszközök nem fogják hibáztatni a GPT-meghajtót egy nem partícionált meghajtó számára, és felülírják GPT-adatait egy új MBR-rel. Más szóval, a védő MBR védi a GPT-adatokat a felülírástól.
A Windows csak a GPT-ről indítható UEFI alapú számítógépeken, amelyek 64 bites Windows 10, 8, 7, Vista és megfelelő kiszolgáló verziókat futtatnak. A Windows 10, 8, 7 és Vista összes verziója elolvashatja a GPT-meghajtókat, és adatokat használhat fel - ezek nem tudnak UEFI nélkül elindítani őket.
Más modern operációs rendszerek is használhatják a GPT-t. A Linux beépített támogatással rendelkezik a GPT számára. Az Apple Intel Mac már nem használja az Apple APT (Apple Partition Table) rendszerét, és helyette a GPT-t használja.
A meghajtó beállításakor valószínűleg a GPT-t kívánja használni. Ez egy modernebb, robusztusabb szabvány, amelyet minden számítógép mozgat. Ha kompatibilitásra van szükség a régi rendszerekkel - például a Windows rendszerindító rendszerének indításához a hagyományos BIOS-szal rendelkező számítógépen, akkor most már MBR-el kell ragaszkodnia.
